Folyószabályozás

Folyószabályozás

 

Vásárhelyi Pál (1795-1846) tervei alapján a folyó szabályozását Gróf Széchenyi István szervezet meg, amely 1876 augusztus 27-én vette kezdetét. A folyó szabályozás munkálatai a szabadságharcot követően már csak csökkentett költségvetéssel és jelentős kompromisszumok árán fejeződhettek be. A folyó a szabályozást megelőzően 1419 km, míg a munkálatok befejezésével a folyó új hossza 962 km lett. Mint egy 136 km új épített meder, továbbá 589 km holtág született a szabályozásnak köszönhetően. Előbb 1879-ben, majd 1894-ben, később 1908-ban a magyar országgyűlés a Tisza szabályozásának újabb, immár 20 évre szóló tervezetét fogadta el, melynek célja a folyamszabályozás mellett az ármentesítés volt.

A Vásárhelyi Pált megelevenítő szobor Szegeden található, melynek talapzatán az addigi legmagasabb vízállást jelölő emléktábla található, megörökítve az 1970 június 2. napján mért 961 cm-t. A folyó legközelebb 2006-ban múlta fölül, addigi önmagát és új rekordot döntve 1009 cm-en tetőzött.

2000. áprilisában minden korábbi rekordot felülmúló vízállást mértek a Tiszán, miszerint 1041 centiméter volt Szolnoknál, amely 67 centiméterrel volt az addigi legmagasabb vízszint felett, a tetőzés 32 órán át tartott. Az egy időben készültségben lévő szakaszok hossza megközelítette a 600 kilómétert. Tiszalökön a vízállás 795 centiméter volt, ami 10 centiméterrel volt az eddigi legmagasabb felett. Az árvíz-védekezésben résztvevők létszáma meghaladta a 50 ezer főt, közel 350 építőipari munkagéppel, mintegy 900 gépjárművel, 9 vízi járművel és hat helikopterrel dolgoztak. A víz a Zagyván átívelő szászbereki és szolnoki vasúti híd alsó élét is elérte, ezért Szolnoknál megrakott vagonokkal kellett terhelni a hidat. A védekezés során 314 ezer köbméter homokot és 71 ezer tonna homokos kavicsot kellett felhasználni. Homokzsákból 8,5 millióra volt szükség. Az árvíz során 1912 épület károsodik. A védekezés költségei meghaladták a 13 millió forintot is.