A Tiszába került szilárd formájú szennyezés javarészt a folyó áradásakor kerül a vízbe a környező területekről. Hulladékgazdálkodás szempontjából fontos különbség, hogy míg a szemetet már nem tudjuk tovább hasznosítani, addig a hulladékot még igen. A műanyag flakonok, amennyiben gondosan össze vannak gyűjtve, újrahasznosítható hulladéknak számítanak. Alapvető esetben ezt az úgynevezett szelektív hulladékgyűjtéssel tudjuk kivitelezni, melynek során külön-külön hulladékgyűjtőt használunk a műanyag, az üveg, a papír és a fém számára, így a használhatatlan szemétkupac helyett egy viszonylag könnyen újrahasznosítható, szétválogatott hulladékot, azaz újra felhasználható alapanyagot kapunk.

Mivel a Tisza Ukrajnából ered, ezért az ottani hulladékgazdálkodással kapcsolatos szokások jelentősen befolyásolják a folyó magyarországi szakaszának állapotát is. Sajnos az ottani környezettudatos hozzáállás igen fejletlen a folyómenti lakosság és az állami hulladékgazdálkodási rendszer szintjén egyaránt, ugyanis több szeméttelep is található közvetlenül a Tisza partján, amiket az áradások magukkal sodorhatnak. Ez általában óriási mennyiségű műanyagflakon megjelenését eredményezi a folyóban.

A Tiszát érő szennyezést azonban nehéz megelőzni, mivel javarészt külföldről származik, viszont mégis léteznek megoldási lehetőségek arra, hogy a folyót tisztán tartsuk:

• Az árral lefelé úszó szemetet a folyón fogjuk fel, majd a partra juttatva szétválogatjuk és a szelektív hulladékgyűjtő rendszerbe juttatjuk.
• Az árhullám levonultával összeszedjük az ártérre lerakódott szemetet, majd annak szétválogatása után a szelektív hulladékgyűjtő rendszerbe juttatjuk.
• A Tisza vízgyűjtő területén – országhatártól függetlenül - rendezett és biztonságos hulladéklerakókat és hulladékgyűjtő rendszereket alakítunk ki. Ehhez azonban már nemzetközi összefogás lenne szükséges.